200x200
Caritas Hungarica helyi csoportja
 
Rózsafüzér Társulat
 
Keresztény Édesanyák Szent Mónika Közössége
 
Mária Légió helyi csoportja
 
PLÉBÁNIA HIVATAL
 
A pitvarosi Nagyboldogasszony Plébánia címere
 
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Pitvaros
 
Csanádalberti
 
Látogatóink
Indulás: 2009-07-08
 
Templomunk és plébániánk története idegen nyelveken
 
Gúta - az őshaza
 
Tallós
 
Negyed - Pozsonyvezekény
 
Hidaskürt - Felső- és Alsószeli
 
Képviselőtestület
 
Kitekintés
 
Zene
 
VENDÉGKÖNYV
 
Templom felújítás, bővítés és toronyépítés pro
 

 

Az ötven éve épült pitvarosi templom története

A 19. sz. első felében az országban megindult nagy telepítések nyomán újra falvak, községek népesítették be a régi pitvarosi pusztát. Hogy is írt erről Petőfi? Hogyan jellemezte egyik versében azt a kort?

„Itt régente falu avagy város állott,

Míg nem nyögte hazánk a török rabságot;

(Szegény Magyarország, szegény édes honom,

Be sokféle bilincs volt már lábadon!)

Amikor 1816-ban 175 szegény szlovák család felkerekedett Nagylakról, hogy a pitvarosi pusztán új életet kezdjen és a mai község legelőrészének délnyugati részén megépítette első veremlakásait, még nem sejtette, mennyire válik majd eszközévé másfél század múlva egy elhibázott téves politikának.

A mai Pitvaros az 1800-as évek derekán jött létre. A szűkre zsugorodott községhatár, már előrevetítette, hogy ez a falu, ez a nép szegénységre van ítélve. Óriási erőfeszítések árán a falu mégiscsak fejlődött. Korán létrejött az iskola és 1882-ben megépült a ma is álló, bár mindinkább romladozó evangélikus templom. A pitvarosiak szlovákok és az evangélikus egyház hívei voltak. A második világháború végén, vagy inkább utána, rendkívül megváltozott a helyzet Pitvaroson. Az elnyomás felengedésével szabadabb légkör kezdett kialakulni. A szovjet csapatok nyomán a pitvarosi nép igyekezett a maga útját járni. Különböző áramlatok kaptak lábra. Elhatározták, hogy az addigi magyar nyelvű tanítás helyett szlovák nyelvű tanítást fognak bevezetni. Az oktatásügy felé olyan jelszavak kaptak lábra, mint: „magyarul egy szót sem". Ha ez persze túlzás is volt, azért még megvalósult. Egy gyűlésen pl. a makói szovjet parancsnok is kijelentette, hogy az állam nyelvét pedig tanulni kell. Ilyen légkörben került sor a tanév megnyitására 1944 decemberében. Mivel a magyar tanítók a front közeledtével szétszéledtek, ki hazament a szüleihez, ki bevonult katonának, csak egy tanító tartott ki végig a pitvarosi nép mellett, özv. Tóth Józsefné, kinek saját háza volt Pitvaroson. A népgyűlésen megbízták a helybeli ifjakból álló új szlovák nyelvű „tantestületet" Bulik András evangélikus segédlelkész vezetésével. Amikor 1945. március 1én elfoglaltam igazgatói megbízatással járó állásomat Pitvaroson, ilyen kép fogadott. A már említett tantestülettel fejeztem be az 1944/45-ös tanévet. Az 1945/46-os tanévet viszont már egyedül kezdtem el és be volt írva 430 gyerek. Szeptember közepén került iskolánkhoz Sohegyi Klára (Csentes Jánosné) tanító, akit alig két éves kisgyermekével 1945 nyarán utasítottak ki a Csehszlovák hatóságok szülőföldjéről, Nagysurányból mint magyar állampolgárt. Sohegyi Klára magyar és szlovák iskolára képesített diplomával rendelkezett. Szlovák tanítói végzettségét Nyitrán szerezte, a magyart viszont Budapesten. Ő lett az első csehszlovákiai kiutasított Pitvaroson. A szlovák diplomával bíró tantestület nehezen jött össze, ez akkoriban nagyon válságos időszak volt. A már 1945 tavaszától kibontakozó erőteljes infláció, a földosztás ellenére is romló gazdasági helyzet csak növelte a faluban uralkodó feszültséget. Ezt a helyzetet igyekeztek kihasználni a szélsőséges nacionalista elemek arra, mely végül is a lakosságcserébe torkollott. Szlovákiában már 1945-ben megindult az az erőteljes és minden lényeges alapot nélkülöző magyarüldözés, melynek első hulláma volt, hogy Szlovákia déli részén élő őshonos magyarok jelentős hányadát Csehországba deportálták, ahonnan viszont kiebrudalták a szudéta-németeket. Az újonnan létrejött ENSZ-ben is komoly bírálatok érték a Csehszlovák államot. 1946-ban megindultak a magyar-csehszlovák tárgyalások, melyek alapján Magyarországról „önkéntes" kitelepülésre vállalkozó szlovákok helyett a csehszlovák hatóságok kényszerből jelölhettek ki olyan szülőföldjükön élő magyar családokat (leginkább módosabbakat), akiknek helyére magyarországi szlovákokat kívántak betelepíteni. Ezt hivatalosan lakosságcserének nevezték, és végeredményben a folyamatot 1946 tavaszán be is indították. Pitvaroson is megkezdődött az agitáció. Ha az egész ügyet úgy kezelték volna, mint pl. a demokratikus népszavazást, azaz önkéntes és titkos szavazás alapján, akkor — ismerve a helyzetet — a pitvarosiak fele sem hagyta volna el régi otthonát. Mivel magyar állami részről magam is összeíró biztos voltam Ján Borsan pozsonyi tanítóval, kivel közösen jártuk a falut, és vettük lajstromba a kitelepülés mellett döntött pitvarosi szlovákokat. nagyon jól emlékszem azokra az évekre és azokra az „agitációs módszerekre", melyek akkor éppen „divatba jöttek".

Nem volt ritka eset, hogy az ingadozók ablakát „valaki" éjjel betörte, vagy éppen hogy ügy „győzködték", hogy kezét is eltörték, mint pl. Rohoska bácsinak. A végeredmény az lett, hogy a 3025 lelket számláló Pitvarosról kb. 600 lélek maradt itthon szülőfalujában. Akik sikeres ellenállásukkal elérték az itthonmaradást, lényegében annyi magyar mentettek meg a kényszerű kitelepítéstől. A kitelepülőket a tótkomlósi vasútállomáson rakták vagonokba és odáig Pitvarosról csehszlovák katonai gépjárművek szállították el ingóságaikat. Ez a folyamat 1947 tavaszán indult be, és folyamatosan ürültek a házak. A pitvarosiak itt hagyták küzdelmük és szegénységük múltját és mentek a csodás ígér- ' getések nyomán az új világba. „Az anyaföld vár benneteket" volt az egyik jelszó. Már 1946 telén és 1947 tavaszán jöttek Pitvarosra szlovák „népnevelők", kiknek bármilyen ígéret nem okozott lelki nehézséget. Lovas bandériummal fogadták Pitvaroson az érkező vendégeket.

Pozsonyból pl. evangélikus lelkészek érkeztek, szlovák istentiszteleten agitáltak a kitelepítés mellett. A pozsonyi tanítói énekkar színvonalas dalárdahangversenyt adott a kultúrházban, s agitált a kitelepítés mellett. Tudjuk, hogy mindezen lépések „magasabb parancsra" történtek, de azt hiszem, a pozsonyi evangélikus lelkészek sem gondoltak akkor arra, hogy egyházuk számára évtizedek múlva mennyi gondot fognak előidézni, amit bizonyít a pitvarosi evangélikus templom mai állapota, de talán az evangélikus egyház mostani helyzete is ezt igazolja. Az első szerelvény, amely a felvidéki magyarokat hozta 1947. június 2-án délután gördült be a pitvarosi állomásra. A szerelvény fogadásán magam is jelen voltam. Akkor találkoztam először Őszi Istvánné Varga Gizella tanítónővel, aki két kicsiny gyermekével várta sorsa jobbra fordulását. Férje, akivel a több mint egy havi ostromot közösen éltük át Budapesten, orosz hadifogságban, távol a családtól és a hazától élte a keserűség nehéz napjait.

Az első telepesek után heteken át érkeztek az újabb és újabb szerelvények, s a magyarok keserűen vették birtokukba a nekik kiosztott lényegesen sanyarúbb környezetet. A Pitvarosra települő magyarok jobb körülmények között éltek. Községük, Guta jelentős mezővárosnak számított, míg Pitvaros egy szegényes, nagyjából „proletár" falu volt. A telepítési kormánybiztos, Platty Gyula minisztériumi tanácsos volt. A telepítés előtt olyan szempont is lebegett, hogy a falu lélekszámát a birtokviszonyok jobb arányai miatt kb. egy harmadával csökkentsék. így mire 1948 késő őszén az utolsó pozsonyvezekényi telepesekkel a telepítés befejeződött, kirajzolódott a község új arculata. Az addig jelentős többséget kitevő szlovákságból mindössze 600 lélek maradt, de az addigi evangélikus faluba kb. 1500 római katolikus magyarral megfordult az addigi etnikai kép is. A pitvarosi iskola, melynek első négy tanterme 1913-ban épült, és a hozzáépült emeletes résszel nyolc tanteremre bővült, úgy volt megépítve, hogy szolgálatára legyen az addigi kisebbségben élő, kis létszámú római katolikus híveknek is. A földszinten lévő összenyitható kettősterem a beépített oltárral jól szolgálta a hívek igényét, de a hétköznapi reggeli ájtatosságok már gyakran nehézségeket jelentettek a tanításnak. A vasárnapi misék lényegében akadálymentesen bonyolódhattak le, de a reggeli ájtatosságokon résztvevő idős nénikék még akkor is imádkoztak, amikor a tanár már az órát megkezdte. A tantestület az ilyen helyzeteket nagy tapintattal és megértéssel kezelte.

Egyre inkább felmerült a szüksége annak, hogy a község új lakóinak templomra lesz majd szüksége. Ahogy megtelepedett a lakosság, úgy lassan megindult a mozgolódás a templom ügyének elrendezése érdekében. Az első római katolikus lelkész Gyurkovics Béla volt, aki néhány hónapos működése után elkerült Pitvarosról és utána több mint egy éven át Debreceni Kálmán volt a plébános. Öt követte Kiss Ferenc plébános, aki teljes „mellszélességben" állt a fiatal egyház élére. Nyomában merőben új helyzet kezdett kirajzolódni. A római katolikus egyház vezetősége felvette a kapcsolatot az evangélikus egyházzal is a templom ügyében, de e téren haladás nem született. Ismert volt, hogy az iskolában meglévő lehetőség hosszú távon nem jelent megoldást. A szülőföldjükről elűzött gutai magyarok sérült lelkei már csak a hit vigaszában reménykedhettek, és így egyre inkább lábrakapott a gondolat, hogy új templomra lesz szükség.

A hívek által megválasztottakon kívül szinte az egész nép mérlegelt, kereste a megoldáshoz vezető utat. Hiába volt Magyarországon többpártrendszer, azért mégiscsak az történhetett, amit a kommunista párt akart. A pártnak pedig nem nagyon volt ínyére, hogy az áttelepítettek önálló templomot építsenek. Az első nagy öntudatra ébredés akkor következett be, amikor 1948. május 23-án Mindszenthy József hercegprímás Makóra érkezett a Mária-napokra. A makói Mária-nap ünnepén óriási tömeg gyűlt össze, és Mindszenthy bíboros az ünnepi ebéden tudta meg, hogy Makótól alig 26 km-re gutai magyarok telepedtek le a Csallóközből, kiket a csehszlovákok kiüldöztek szülőföldjükről. Az esztergomi érsek jól ismerte a gutaiakat, és tudta, hogy pl. Trianon előtt a gutaiak voltak a primási birtok bérlői. Délutánra átszervezte a programját, és kiment Pitvarosra. Itt az iskola előtt már óriási tömeg várta a bíborost. Benépesült a templommá lett Iskola. Még a folyosó is tömve volt. Valamennyien várták a hercegprímás beszédét. A bíboros arra bíztatta a magyarokat, hogy bízzanak, reméljenek és visszafognak menni régi hazájukba. Sajnos ez a gondolat meglehetősen távol volt a valóságos nemzetközi helyzet lehetőségeitől és attól a nagy játszmától, melynek a magyarság legfeljebb jelentéktelen szereplője lehetett.

Amikor a telepítés folyt, a kormánybiztosság egy épületet biztosított a római katolikus egyháznak Is. A parókiának kijelölt ház melletti telek, melyen az un. „Mindenki boltja" állt, a mai templom telke lett később. A templom ügyében igen sok gondolat merült fel, de mindennek a vége a pénz lett. Az építkezéshez pénz kell, anyag, tervek és építő kezek. A pénz forrásául első kézből az adakozás jöhetett számba, bár a kb. 120 000 Ft-nyi szükséglethez ez nem sok eredménnyel kecsegtetett. Az ötletek lépten nyomon előkerültek, és így jött előtérbe pl. egy társas ebéd megvalósítása, bár ennek kivitelezése széleskörű szervezést igényelt, és sok „törvényes" akadályba ütközött. Mindenesetre a társas ebéd létrejött. A pitvarosiak nagyon szerencsések voltak, hogy olyan aktív és céltudatos lelkészük volt, mint Kiss Ferenc plébános. Első lépésként megvettek száz mázsa meszet, azt szakszerűen leoltották, majd Nagylakról elfuvaroztak hatvan köbméter sódert, s mindezt társadalmi munkában tették a jó pitvarosak. Az az elgondolás, hogy előbb a plébánián alakítsanak ki miséző helyet, műszaki okból nem valósulhatott meg. Csala Ferenc makói kőműves vállalkozó ingyen vállalta az új templom építését. Kiss Ferenc plébános, kinek korábbi hét éves makói működése sok jó kapcsolatot jelentett, ami most különösen hasznára vált a pitvarosi római katolikus egyháznak. Megnyerte Szabó Imre városi főmérnököt, aki vállalta a tervek elkészítését. Az építkezéssel összefüggő vita nem csitult, mert mint minden tervnek, ennek is voltak szkeptikus figyelői és ellenzői. A plébános, ez a szívós, kitartó és áldozatkész ember nem csüggedt. Ha egy akadály visszavetette, új megoldás felé vette az útját. Minden lépésével azért küzdött, hogy mindinkább közelebb kerüljön a szent cél megvalósításához, a templom megépítéséhez. Az iskolások is sokat segítettek, ha a plébános kérte a segítségüket. Elmentek Mezőhegyesre, ahol az állami ménesbirtok több épületét lebontották. A bontásanyagból összejött a sok un. bontásanyag, amely ugyancsak jól szolgálta a kitűzött célt.

Kiss Ferenc felvette a kapcsolatot a nagymajláthi Galgóczi Pál téglaégetővel, aki bár csupán 23 ezer darab jó csengésű téglát tudott biztosítani a pitvarosaknak. Igaz, hogy ez a kívánt 50 ezernek a felét sem tette ki, de azért a pitvarosiak 32 kocsival a kapott téglát átfuvarozták a helyszínre. Mivel a hatóságok a nappali idényben a mezei munkát szorgalmazták, az egyháznak tett szolgálatra csak az éjszakák jutottak. Október elején sor került a templom alapjainak megásására. Utána következett a 140 mázsa cement, a hatvan köbméter sóder és a sok bontásanyag felhasználásával az alap megépítése. Az építkezés nagyon sok intézkedést, utánjárást és szervezést követelt főleg Kiss Ferenc plébános útról. Neki nem csak a pitvarosi egyház szolgálatát kellett ellátni, de szolgálta a Csanádalberti és az ambrózfalvai katolikusok igényeit is. Az építkezés érdekében nagyon nagy szükség volt a széleskörű kapcsolatok fenntartására és ápolására. Nagy segítséget jelentett Farkas József postamester odaadó közbenjárása. Más vonatkozásban sokat segített Erdélyi István pitvarosi állomásfonök. Nagyon összetett és jelebtős volt Nagy Ignác és Varga Péter közvetlen segítő munkálkodása. A templom végeredményben az utolsó órában épült, mert ha egy évvel később kerül rá a sor, akkor sehogyan sem koronázta volna siker az egész harcot. A még szükséges téglamennyiséget is mind távolabbról lehetett csak beszerezni. így pl. a makói téglagyártól vásároltak be 16 000 téglát, a szigetelő anyagot a még távolabbi szőregi gyártól. Lajozmizséről sikerült pl. a zsinagóga lebontásából megvásárolni a tölgyfa kaput és hét darab ablakot. A berendezéshez sikerült megkapni a szegedi alsóvárosi iskolanővérek száz személyes kápolnájának szép bükkfa padjait.

A 27x9,5 méteres alapterületű templom építkezését nagy József kőművesmester irányításával Seregélyes Lajos, Bagita Imre és Bagita Géza végezte 3,5 Ft órabérért. A segédmunkát pedig a fáradhatatlan és kifogyhatatlan lelkesedésű pítvarosi magyarok adták. A templom belső padlószintjének emeléséhez is a szükséges 800 kocsi földet a pitvarosiak kiapadhatatlan áldozatkészsége tette lehetővé. December 3-ára fel volt húzva a kellő magasságú falazat, és január-februárban az ácsok készítették el a tetőszerkezetet. Hogy milyen munkát végeztek a pitvarosiak, arra talán a legjobb bizonyíték, hogy a templom közel ötven év után is kitűnő állapotban van.

Az emberi küzdelemnek sokrétű példáit nehéz volna itt felsorolni, hogy hány ember fáradsága és áldozatkészsége járult hozzá ahhoz, hogy végtére is a templom néhány hónap alatt elkészült, és ma is méltón hirdeti egy otthonából kiűzött, meggyötört nép élniakarását, legyőzhetetlenségét és nem utolsó sorban Istenbe vetett erős hitét. Amikor már közeledett a tavasz, a templom belső munkálataira került sor, és már „látszott az alagút vége", a pitvarosiak úgy készültek, hogy április 9-én sor kerülhet a templomszentelésre (húsvét ünnepére). Mozgósították a környék minden épkézláb kőművesét, és sikerült is 16 szakmabelit „csatasorba állítani". Hamvas Endre csanádi püspök a templomszentelésre április 2-át jelölte meg, azaz virágvasárnapját. A püspök kellő körültekintéssel gondolt az esetleges „akadályokra" is. Úgy rendelkezett, ha ő akadályozva lenne, úgy a   makói   esperes, de ha az sem tudná megoldani, akkor a pitvarosi plébános szentelje fel a templomot, de szentelésnek virágvasárnapján kell törénnie.

Az 1949. július 14-ei elhatározás alig kilenc hónap alatt valósággá vált. A templom megépült. Nem jártam utána, de úgy vélem hogy a II. világháború után nem igen épült más templom Magyarországon: Amikor a végső elszámolásra került sor, hogy az egész építkezés mibe került, arra csupán az a 111 000 Ft készpénz felhasználás tanúskodik. Ebben nincs benne Kiss Ferenc plébános fáradhatatlan küzdelme, és annak a sok száz pitvarosi hívőnek sok-sok órát jelentő kemény munkája, kocsifuvarja, amit egyházáért áldozott. A tény azt mutatja, hogy két év múlva a pitvarosi római katolikus egyházat egy forintnyi adósság sem terhelte. Igaz, hogy írásom elején már utaltam az akadályokra, a gyűjtő, perselyező munkára. A nem ritkán előforduló meglepetések is segítséget jelentettek a gondok tömkelegében vergődő fiatal egyháznak.

Dr. Szilas József makói hittanár, akit kiüldöztek Makóról, nagy segítségére volt Kiss Ferencnek. Szilas József bejárta a megye falvait és segítette perselyező áldozatvállalással a pitvarosi kezdeményezést.  Mezőkovácsházán és Medgyesegyházán több mint háromezer forint adománnyal támogatták a pitvarosi egyházat. Az adományok a helyi gyűjtésből is gyarapodtak. így pl. Zsilinszky Ádámné, az iskolaigazgató felesége a maga hatvan forintnyi adományával az első adakozók között volt. A templom ugyan felépült, de még hátra volt a külső vakolás és a környezet méltó elrendezése. Már utaltam korábban arra a jelenlegi templom előtt állt a falu első áfész boltja, melynek lebontása nem is volt olyan egyszerű ügy. Közben a Strbka féle államosított házban létrejött a nagy központi bolt, és így a kitelepült Venyercsán féle bolt lebontásra kerülhetett. A bontás minden értékét számba vették, és azt a földmíves szövetkezettel (ma áfész) megfelezték. A bontást teljes egészében a római katolikus egyház vállalta és végezte. A munkálatok Nagy Ignácz egyházi gondnok irányítása mellett kerültek kivitelezésre.

A templom környékének teljes rendbehozatala még két évig elhúzódott, de az ehhez szükséges 20 000 Ft már nem jelentett nagy gondot az egyháznak. A tizenegy méter magas haranglábra még harang is került, amit Kecskemét határából, Ballóközről hoztak. Komoly gondja volt még az egyháznak a temetőkérdés is. A temető az evangélikus egyház kezelésében volt. A sok tárgyalás végre eredményt hozott, és az egyházi temető un. szabad nyugati, illetve délnyugati részén kijelölték a római katolikus temetőt. A két egyház választott vezetői egyébként igen szívélyes viszonyban álltak, és nagy tisztelői voltak Kiss Ferenc plébánosnak. Hogy a pitvarosi római katolikus egyház megerősödhetett, azt elsősorban Kiss Ferenc plébános kitartó és szívós munkásságának lehet köszönni és azoknak a pitvarosi híveknek, akik hűen követték.

Nem lehet elhallgatni az iskola és a római katolikus egyház kapcsolatát sem. Amikor 1950 óta bevezetésre került a fakultatív hitoktatás, a pitvarosiak 97%-kal indultak. Abban az időben az volt a Jó iskolavezetés, vagy az volt a jó tanár, aki jól „be tudott tartani" a vallásoktatásnak. A jó tanár hittanóra előtti órában elvitte pl. kirándulni az osztályt, és a hittanóra közepére „érkeztek vissza". Ilyen gyakorlatra Pitvaroson soha sem került sor. A beírt tanulónak éppen olyan joga van a hittanórához, mint más tantárgyak látogatásához. Nem fordult elő soha, hogy pl. a be nem írt tanulót kiküldtem volna óráról. Ha a hittanbeíratásra sor került, akkor „talpon volt az egész tantestület". Persze ezek főleg formai lépések voltak, a döntés joga mindig a szülőé volt. A szülő pedig mindig jól döntött. A magas hittanbeíratás miatt sok elmarasztalás ért, és gyakran kaptam alapos fejmosást, bár a beiratkozás minden évben, ha csak fél százalékkal is, de kisebb volt. Egyszer, amikor még az ötven százalék felett voltunk, úgy kb. 1961 vagy 1962-ben a makói járás megígérte, hogy segíteni fog. Ki is küldtek egy előadót aki nekilátott, hogy megdolgozza a jelentkező szülőket, s az eredmény az lett, hogy egy százalékkal nőtt a beírtak száma. Ez az eredmény engem igazolt. A korábbi évek eredményei és Kiss Ferenc kitartó buzgalma egyre több gondot okozott a hatalomnak. A sok áskálódás következtében Kiss Ferencet áthelyezték Dombegyházára. Nem használt a pitvarosiak kesergése sem. A püspöknek lépnie kellett". Tette ezt annak ellenére, hogy a következő hangokat hallhatta a pitvarosi hívek szájából: „A plébános úr nélkül már nem tudnánk élni, úgy a szívünkhöz nőtt. Hiszen ő vigasztalt minket, amikor vérző szívvel idedobtak minket."

Az volt a pitvarosiak felfogása, hogy „földön ugyan nincsenek szentek, de plébános urunkat az oltárra lehetne tennyi". A pitvarosiak nem felejtették el lekipásztorukat, és amikor 1975-ben három napos lelkigyakorlatra került sor Pitvaroson, a templom fennállásának huszonöt éves jubileumára, az ünnepi szent misét bár Udvardy József püspök celebrálta, de a szentbeszédet Kiss Ferenc plébános tartotta.

Most amikor az un. lakosságcsere ötven éves évfordulójára emlékezünk, elsuhannak előttünk ötven év keservei és küzdelmei. A templom áll és egy egy ünnepi alkalommal ugyancsak megtelik. Azonban a temető fehér kövei arra is emlékeztetnek, hogy azok, akik ötven évvel ezelőtt vállalták a megaláztatás minden gyötrelmét, nem csupán talpon tudtak maradni, de olyan példát mutattak a jövő számára mely ma is követendő. Mint az írásom elején, most is egy költő szavai adnak újabb erőt:

„Megfogyva bár, de törve nem,

Él nemzet e hazán."

 

 

Az ötven éve épült pitvarosi templom története

Információk a szentségkiszolgáltatásról
 
Eseménynaptár
 
Hittanosoknak
 
Élő Víz - plébániai újság megtekinthető példányai
 
Msgr. Kondé Lajos atya, a szegedi Dóm esperes-plébánosa, pasztorális helynök, Pitvaros díszpolgára
 
Katona Pál c. esperes Plébániánk szülötte
 
Videók a Youtube -on
 
Katolikus sajtó oldalak
 
Fiataloknak
 
Fotógaléria
 
Pontos idő
 
Katolikus rádiók a világhálón
 
KÉP ARCHIVUM
 

Felhívjuk minden látogató figyelmét arra, hogy az oldalon található anyagok a pitvarosi Nagyboldogasszony Plébánia tulajdonát képezik, azok más médiumban (újság, napilap, havilap, internetes portál, rádió és televízió, illetve itt fel nem sorolt egyéb médiumok) való felhasználására csak a Plébánia írásbeli engedélyével van lehetőség, ellenkező esetben a hatályos Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései szerint fogunk eljárni. 

 


Társszerkesztõket keresek a dakotajohnson.tk újranyitásához.Ha érdekel és szeretnél jelentkezni kattints a részletekért!    *****    Április 22. a Föld napja! Az ünnep alkalmából cifraszûrös juhászlegény vár benneteket a Mesetárban! Nézzetek be hozzánk!    *****    Asztrológiai tanácsadás, részletes elemzésekkel, a legkedvezõbb áron és teljesen ingyenes konzultáció, idõkorlát nélkül!    *****    Egy jégkorong-rajongó lelkészgyakornok lány blogja - ha van kedved, nézz be, szeretettel látlak :) Gréti    *****    Minden Kedves látogatómat szeretettel várom Asztrológia oldalamon, ahol az oktatás INGYENES, az elemzés BECSÜLET-KASSZÁS    *****    Ayang Avagy milye is a világ az én szememmel    *****    Charmed - Új külsõ - Még több tartalom - Még több információ, érdekesség - CHARMED - Bûbájos boszorkák - Varázslat - Cha    *****    BOOKISLAND -> A könyvek birodalma elvezet a képzeletünk világába! <- BOOKISLAND    *****    KUTYA VS MACSKA, MELYIK AZ OKOSABB? SZAVAZZ! FÉLSZ A ROBOTOKTÓL, VAGY SEM? MONDD EL! KUTYA VS MACSKA!KUTYA VS MACSKA!!!!    *****    Outsider - Gay - Creative - Rebel - Tolerant - Furry - Brony - Hipster - Gamer - Otherkin - Geek - Autistic    *****    Online Gyermekáruház és bababolt Több ezer termékkel olcsón, országos kiszállítással!    *****    Charmed - Új külsõ - Még több tartalom - Még több információ, érdekesség - CHARMED - Bûbájos boszorkák - Varázslat - Cha    *****    Supernatural - Odaát - 13. Évad - Extrák - Infók - Érdekességek - Odaát - Supernatural - 13.ÉVad - Supernatural - Odaátv    *****    Készítsük el együtt a születési horoszkópodat, látogass el az oldalamra és nézd meg a részleteket. Szeretettel várlak!!!    *****    Adóbevallás 2018 ! 17SZJA - 1753any adónyilatkozat letöltés szja adóbevalláshoz    *****    Részletes személyiség és sors analízis, ajándék 3 év elõrejelzéssel,ingyenes konzultáció,ahol megbeszéljük a kérdéseid!    *****    BOOKISLAND -> A könyvek szigete, ahol ötletet kaphatsz egy jó könyvhöz <- BOOKISLAND    *****    Rendeld meg asztrológiai elemzésed,nagyon kedvezõ feltételekkel,találkozzunk az oldalamon és válassz a sok lehetõségbõl!    *****    Asztrológiai tanácsadás, részletes elemzésekkel, a legkedvezõbb áron és teljesen ingyenes konzultáció, idõkorlát nélkül!    *****    Adóbevallás 2018 sms, határidõ, nyomtatvány és tudnivalók itt