Tallós (szlovákul Tomášikovo): község Szlovákiában a Nagyszombati kerüle Galántai járásában. A magyar tarló, tallózik (= kalászt szedeget) szavakból ered, mégis sokan Tarhossal , Árpád fejedelem legidősebb fiával hozzák kapcsolatba. Más források szerint elnevezése egy Tálos nevű halásztól származik. Ezt a helyi néphagyományon alapuló elméletet a tallósi egyházi anyakönyv 19. századi bejegyzéseiben szereplő Tálos vezetéknevek is alátámasztják. A község több évszázadon keresztül használatos Tallós elnevezését a csehszlovák hatóságok az I. világháború után Táloš-ra váltóztatták. A község Magyarországhoz való visszacsatolását követően 1938 és 1945 között ismét Tallós. A II. világháború után a csehszlovák hatóságok kezdetben Tallóš-ra, majd 1948-tól Tomášikovo-ra nevezték át annak ellenére, hogy sem Samuel Tomášik neves szlovák író és költő, sem Jozef Tomášik szlovák költő pályafutása nem érintette a községet. Címerében egy csónakon keresztültett evező és szigony, két rózsával körülvéve, s a harmadik rózsa egy szívből nő ki.

Őskortól fogva lakott hely, határában őskori telepek nyomai láthatók. A mai falu a 15. és 16. század fordulóján, egy kiterjedt mocsaras által körülvett homokbuckák környékén keletkezett. A feltételezések szerint eredetileg halászok, rákászok és vadászok lakhelye volt. Ezt a címere is tükrözi.

1664-ben Selle (Vágsellye) náhijébe tartozott és 7 fejadófizetőt említ a török adóösszeírás.^[3]

1760-ban Esterházy Ferenc kastélyt építtetett itt barokk-klasszicista stílusban. 1763-ban Mária Terézia itt létesítette az első állami árvaházat a Magyar királyságban.

A falu kegyhelye a temetőben levő lourdes-i barlang, melyet egy az első világháború előtti években Lourdes-ban meggyógyult gyermek szülei állítottak hálából a Szűzanyának. A kegyhelyen később több gyógyulás is történt, búcsújáróhely lett.

1910-ben 1900, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járás tartozott. 1918-ban Csehszlovákia része lett, 1938 novemberében újból Magyarországhoz került. 1944-ben német egységek szállták meg, 1945 április 1-jén szabadította fel a szovjet hadsereg. Újkeletű szlovák nevét (Tomášikovo) 1948-ban kapta.

Vályi András szerint "TALLÓS. Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura Gr. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dudvág’ folyása mellett; határja 2 nyomásbéli, és jó, erdeje is van."^[4]

Fényes Elek szerint "Tallós, magyar falu, Poson vmegyében, a Dudvágh vizénél, Diószeghtõl délre 2 mfd. Diszére szolgál az urasági ujabb izléssel épûlt kastély és kert, kath. paroch. templom, s más gazdasági tiszti épületek, 1034 kath., 2 evang., 9 zsidó lakosai szép gazdaságot folytatnak; számos szarvasmarhát, lovat nevelnek. Van itt továbbá egy fáczányos kert, vizimalom, nagy erdõ, mellyben számos vad találtatik, nézésre méltó urasági juh- és lótenyésztés. F. u. gr. Eszterházy Mihály, s feje egy uradalomnak. Ut. p. Szered."^[5]